~6.rész

"- Kroki?- nézett rá értetlenül Harry...."

*Rachel szemszöge

Az imádott Harry Potteres könyvemmel beszálltam a Citroen-embe, és vagy 200-al mentem. Eközben szokásomhoz híven megint agyaltam, de most nem azon, hogy miért kék az ég vagy miért zöld a fű és legfőképpen azon nem, hogy az RTL miért 2.(bocsi ezt muszáj volt xdd ~szerk.) Hanem azon ment a vita a fejembe, hogy mit csinált ez a Zayn vagy a haverja vagy nem tudom kije, hogy ilyen ideges lett tőle az én hülye Voldemort-om. Nem igaz már. Most megint törhetek be orrokat... Zayn háza előtt (legalábbis, amit gondoltam Zayn házának) ott leparkoltam és szinte kirepültem a kocsiból. Elmentem az ajtóig és berobbantam rajta.
- Teee! Malik!-ordítottam be, ám egy másodperc sem telt bele egy idős néni jött elő megszeppenve..- Hupsz.. Elnézést! Rossz ház. Nem tudja véletlenül merre lakik Zayn Malik?-kérdeztem kedvesen.
- Semmi baj, kedveském megesik az ilyen... Fiatalság bolondság.- nevetgélt, amit egy mosollyal viszonoztam zavaromban.- Zayn a bal oldali szomszédom.
-Köszönöm, viszlát.- rontottam ki az ajtón és már futottam is a villához, ez hogy nem jutott eszembe jó hogy a kisebb házba "nyitok" be és nem a villába mindig is gondoltam, hogy ez a Zayn valami gazdag gyerek, mármint jó ruhái vannak főleg azok a kabátjai... Jaaj azokért ölni tudnék( ez hasonlat volt!!!). Szokásomhoz híven már megint elgondolkoztam és az ajtótól már csak 3 méterre voltam, gondoltam lesz egy kis hatásos belépőm, így hát elkezdtem sprintelni és berontottam az ajtón... Hála az égnek nem volt zárva.
- Tee Malik!- ordibáltam.- Merre vagy?!-szerintem így külső szemmel totál pszichopatának hihetnek.
Megjelent Zayn, halál nyugodtan oda sétált hozzám, de gondolom megszokta a Shelley lányok már csak ilyenek... De ha tovább csinálja ezt leütöm.
- Igen?- vigyorgott.
- Letörlöm a képedről azt a hatalmas vigyort a HP 4-el!-fenyegettem. Ebben a pillanatban megjelent két srác is, akik ismerősek voltak, de nem tudtam honnan. Az egyik úgy nézett rám mintha meghaltam volna és itt kísértenék...
- Jesszus Ray Ban! Ez a HP4! ÓÓÓ kölcsön adod már olyan rég olvastam és... eltünt..és...-folytatta volna tovább, ha nem fogom be a száját.
- Kuss Malik! Először is nem vagyok Ray Ban, sőt lehet, hogy nem mondok újat, de még Big Ban se! És NEM adom kölcsön! Mert most éppen dühkitörést kéne játszanom, de te szokásodhoz híven terelsz! És wháá!- ordibáltam.- De azért.-kezdtem suttogva.- kölcsön adom, de ezt most senki nem hallotta mert elvesztem a tekintélyem.-errea göndör hajú felröhögött nekem meg beugrott ki ez a tapló. Elengedtem a Zayn száját fogságban tartó jobb kezemet (amit megjegyzek nyálas volt) odamentem a göndörhöz rámosolyogtam és pofán vágtam. Először furán nézett rám, majd rájött, hogy erőset ütöttem és odarakta a kezét a fájós testrészéhez.
- Na látom itt nem is Malikkal van a baj, hanem Mr. Mindenkitmegcsókólokmerténvagyokazász és Mr. Követemarhaverommertazakiscsajsenkineknemártdeénbokafájásigkötekszek-kel.-röhögtem gúnyosan.
- Tényleg te vagy az a csaj még a múltkorról, meg tegnapról!- igazolta meg magát a göndör, és adta itt a perverz mosolyát.- Óó a tegnapi csók...Ja tényleg nem te vagy Conor barátnője?-kérdezte hűvösen.
Ezt a kérdést nem nagyon értettem, mert az agyam most a Big BAng nagyságánál tanakodott és fél füllel hallottam a srácot.
- Igen az vagyok, mi kifogásod van ellene?- kérdeztem szerintem jogosan, miért ne lehetne az legjobb haverom Conor? 
- Hát akkor szivi, elég hűtlen típus vagy.- veregette meg a hátam.
- Hogy mi vagyok?- háborodtam fel.
- Jól hallottad.- szólt bele a szöszi is, akinek Zayn befogta a száját, mert látta rajtam, hogy gyülemlik a Shelley család sárkánya a szememben, és ha a szöszi nem fogja be, akkor a nap további részét az ügyeleten töltik.. 
- Már, bocs, de nem én csókoltalak meg, hanem te!- mutattam rá a göndörre.
- De visszacsókoltál!
- Aztán le is kevertem neked!
- De mégis te kezdeményezted a társalgást!
- Mert te a múltkor belém jöttél!
- De akkor is te kezdtél el beszélgetni velem, hisz ki ne akarna velem?
- Te öntelt egoista!- ugrottam neki. Ő lefogott és csak pár centi választott el egymástól, ekkor Zayn telefonja megszólalt, amit ő fel is vett. De göndörke el nem engedett volna, inkább próbált velem szemkontaktust tartani.
- Halló?- szólt bele Malik haver.- Igen... Rendben... De béna...Oké.. Szólok... Szia.- majd letette és kiment a konyhába, mert a szöszi éhes volt és, hogy ez szerinte fontosabb így a nekem intézet mondatát nem tudta elmondani, mert tudom, hogy nekem szánta. Rám nézett. 
  Mi még mindig néztük egymás míg fogta a csuklóm, na jó ő nézett én meg farkas szemekkel méregettem. 2 perc múlva tányér csörömpölést hallottunk, valaki leült enni és még mielőtt Zayn ideért volna göndike megszólalt.
- Harry vagyok. Harry Styles.- villantott rám ezer wattos mosolyt.
- Örülök, de pont nem érdekel.- mosolyogtam én is mire az övé lefagyott és elengedte a kezem, ekkor lépet be Zayn.
- Na szóval Rachel!- csapta össze a tenyerét.
- Ray.- javítottam ki.
- Oké Rocky.- mosolygott rám.
- Kroki?- nézett rá értetlenül Harry, mire én őt csúnyán néztem. Zayn meg röhögött vagy 5 percig.
- Nagyon vicces.- forgattam meg a szemem.
- Na oké komoly vagyok!- fújta ki a levegőt Zayn.- Az előbb hívott Caroline, hogy meglett a macska. Beleesett a wc-be és kéne egy kis segítség.- jelentette ki, nekem kellett pár perc míg leesett, de a transzomból Harry hangja rántott ki. 
- Van macskátok?-kérdezte.
- Ó te jó ég! Mrs. Picur!- futottam ki az ajtón.
Be a kocsiba ismét 200-al való gyorshajtás. Be az ajtón, ami nálunk se volt bezárva, (Hála az égnek) fel az emeletre be a fürdőbe és a tesómhoz, aki a macskát próbálja a wc-ből kiszedni.
Örömmel jelentem be 30 perc múlva a macskát már fürdethettük is! Mert mi kihúztuk ugrókötéllel!