Sziasztok!Itt az új rész, bocsi, hogy egy kicsit csúszott, de remélem elnyeri tetszéseteket!
Továbbra és ér a 4 komi utána új rész!
xx Bow&Nay
Továbbra és ér a 4 komi utána új rész!
xx Bow&Nay
 |
| " Az életem egy hullámvasút... Egyszer fent, egyszer lent! Ha van valami jó azt tuti elrontom valamivel, ami rossz!" |
*Rachel szemszöge:
Még mindig haragszom Caroline-ra és Conorra(!!!) a történtek miatt, nem értem az okát. Ugyanakkor magamra is haragszom, mert, ha már Zayn-t mondhatom pasimnak, akkor miért csókolózok Harry-vel egy parkban?! Azt vettem észre, hogy újabban mindenki titkolózik... Persze, ezt is én mondom. Szörnyű egy ember vagyok... Car-rel is rossz a viszonyom, ki miatt is? Hát persze, hogy Rachel Shelley önfejű makacs sértődékeny meggondolatlan leányzó miatt! Az is csak azért volt, mert reggel lejött enni én meg pont Miss Picurt etettem és megláttam a képét és eléggé, hogy is mondjam, szóval értitek kisírt szem, összetört lélek. Mire én kioktattam és elmondtam a véleményem. Ő kiakadt, azon, hogy én tudtam Róluk, és veszekedtünk egy fél órát, ami azzal ért véget, hogy mindketten becsaptuk magunk mögött az ajtót. Mondjuk még veszekedésünk előtt Harry küldött egy SMS-t, hogy hétvégén buli és kötelező elmennem. Ez is rátett egy lapáttal.
Nos, szerintem a mai hangulatjelzőm a önsajnálat és a depresszió keveréke lett. Még a ruhám is pocsék volt, amit kiválasztottam. Sőt a pizsamámban is jobban festettem volna. Nem tetszett ma semmi. A bűntudat is őrölt és ettől megőrültem! Persze, az is rátett egy lapáttal, hogy a szüleink épp akkor jöttek haza a nagy vásárlásból, mikor az ajtók csapódtak így negyed óránkként apám bekopogott. Körül belül a tizenötödik kopogásnál meguntam és beengedtem, mikor végignézett rajtam elég érdekes arckifejezése volt, de nem szólt semmit.
- Jól van, oké! Felfogtam!- adtam meg magam miután apával 5 percig farkas szemeztünk, hát igen nem hiába mondják, hogy hasonlítunk...- Te nyertél, elmondom.
- Ez aaz!-kiáltott fel, mire én afféle "Apaezttesemgondoltadkomolyan" fejjel néztem rá.-Bocs. Hallgatlak.- ülte le az ágyam szélére, ahova én is követtem. Megfogta a kezem és biztatóan rám mosolygott.
- Apa! Az életem egy hullámvasút... Egyszer fent, egyszer lent! Ha van valami jó azt tuti elrontom valamivel, ami rossz!- kezdtem bele a monológomba és innentől kezdve elmeséltem mindent A-tól Z-ig. Apám csak figyelmesen hallgatott, mikor befejeztem pár percig maga elé nézett.
- Rachel! Az élet mindig nehéz döntések elé állít. Az, hogy most Caroline-nal volt egy kis négyzeteltérésetek, az egy dolog ilyen mindig lesz köztetek hiszen testvérek vagytok volt már durvább veszekedésetek is.- emlékezett vissza.
- Na és melyik?- kérdeztem.
- Emlékszel még arra a mackóra? Hogy is hívják?- tanakodott.
- Duffy.- mosolyogtam.
- Látod ott azon a kis mackón órákig veszekedtetek és több napig nem szóltatok egymáshoz. A fiúkkal kapcsolatba pedig te döntesz. De, amint mesélted egyik se valami komoly, hisz alig tudsz róluk valamit! Ismerd meg őket jobban!- szeretem apu tanácsait, mivel állandóan elgondolkodtatnak.
- Köszi Apa!- öleltem meg, ő egy puszit nyomott a fejemre és kiment a szobámból.
Az apával való beszélgetés sok mindenről elgondolkodtatott. Végül egy csomó meghatározás született meg bennem. Az elsőt meg is kellett tennem, a tovább lépéshez, így elővettem a telefonom és tárcsáztam Zaynt.
- Szia Ray! De rég hallottam felőled, hogy vagy?- szólt bele vidáman.
- Zayn találkozhatnánk a Big Ben-nél fél óra múlva? Fontos lenne...
- Rendben fél óra múlva! Szia!
- Szia!- kinyomtam a telefont és azonnal lefutottam a kocsimig.
Beszálltam a járműmbe és már is nyomtam a gázt. Egy olyan 15 perc alatt már a találka helyszínénél jártam. Úgy voltam vele, hogy kiszállok a kocsiból és sétálok egyet, addig is összeszedem a gondolataimat... Már 10 perce biztos sétáltam, amikor valaki betakarta a szemem és megcsókolt...Ilyenkor nagyon idiótának érzem magam...
- Raaay Ban a Big Ben-nél....Milyen megható!- "könnyezte" meg és közben egyik kezével átkarolt.
- Zayn...- csóváltam a fejem.
- Amúgy miért hívtál?- mosolygott.
- Ez most komoly lesz nagyon, kérlek ne haragudj rám. Te nagyon fontos vagy nekem! De amennyire fontos vagy, annyira nem is ismerlek! És nem akarlak bántani, szerintem nem is fair veled szemben, hogy a haverod megcsókol engem a parkban...És te erről semmit nem tudsz.. Én nem akartam, meg szerintem ő sem csak a hév. Rá se haragudj Zayn. Te a világ legjobb sráca vagy, és hidd el még most is szidom magam, de engem nem érdemelsz meg! Perrie viszont igen, talán jobban, mint én valaha...- mondtam el a monológomat és éreztem egy kisebb gombócot a torkomba, Zayn csak nézett rám. Én folytattam.- Azt is megértem, ha soha nem akarsz engem már látni, hidd el én se magam... - folytattam volna tovább, de Zayn belém fojtotta a szót, azzal, hogy befogta a számat és megölelt.
- Ray nem gondoltam volna, de te vagy a legklasszabb csaj!- én elég furán nézhettem rá, mivel felnevetett.- Pont ezen gondolkodtam, hogy alig alig ismerjük egymást, és tényleg jobbak lennénk barátoknak, helyesbítek legjobb barátoknak! Túl fontos vagy nekem!- ránéztem ő is rám én meg nem tudom miért vagyok ilyen érzékeny mostanság, de sírva megöleltem Zayn-t.
- Akkor barátok?- mosolyogtam rá.
- A legjobbak!-kacsintott.
- De attól még nem árulod el senkinek az imént történt érzékeny pillanatokat, mert akkor nem állok jót magamért!- fenyegettem, amin ő csak nevetett.
Zaynnel egész jól elbeszélgettük az időt, míg végül 18.00 lett, így vissza felé indultunk, ahol a kocsim volt.
- Eljössz a buliba, ugye?- mosolygott.
- El, ha lesz partnered!- kacsintottam.
- Jó. Hmm... Van is egy személy...
- Remélem P-vel kezdődik a neve és "errie"-vel végződik...
- Reméljük.- mosolygott.
- Ugye nem haragszol rám?- néztem rá.
- Nem.- mosolygott.
- Hát akkor szia Zayn!- öleltem meg és beszáltam a kocsiba.
- Viszlát Ray Ban! - integetett, amin én csak nevettem.
Amint hazaértem felmentem a twitteremre, amit már vagy 2 hete meg se néztem... Bekövetett az összes fiú plusz még vagy kétezer ember, akik a "bemutatkozásuk" alapján a fiúk rajongói...Azt tudtam, hogy híresek, de, hogy ennyire és engem ezért miért is kell bekövetni? Vajon mi a neve a fiúk bandájának?
@RachelShelley: Ez a nap is eltelt, érdekes, hogy az ember hangulata óráról órára változik...Köszönöm @zaynmalik! Remélem legközelebb úgy találkozunk, ahogy megbeszéltük! ;)xxMosolyogva csuktam le a laptopom fedelét, lehet, hogy tényleg így kellett ennek lennie vagy később meg fogom bánni? Nem tudom, de ezentúl változtatni fogok az életemen!
Nos, szerintem a mai hangulatjelzőm a önsajnálat és a depresszió keveréke lett. Még a ruhám is pocsék volt, amit kiválasztottam. Sőt a pizsamámban is jobban festettem volna. Nem tetszett ma semmi. A bűntudat is őrölt és ettől megőrültem! Persze, az is rátett egy lapáttal, hogy a szüleink épp akkor jöttek haza a nagy vásárlásból, mikor az ajtók csapódtak így negyed óránkként apám bekopogott. Körül belül a tizenötödik kopogásnál meguntam és beengedtem, mikor végignézett rajtam elég érdekes arckifejezése volt, de nem szólt semmit.
- Jól van, oké! Felfogtam!- adtam meg magam miután apával 5 percig farkas szemeztünk, hát igen nem hiába mondják, hogy hasonlítunk...- Te nyertél, elmondom.
- Ez aaz!-kiáltott fel, mire én afféle "Apaezttesemgondoltadkomolyan" fejjel néztem rá.-Bocs. Hallgatlak.- ülte le az ágyam szélére, ahova én is követtem. Megfogta a kezem és biztatóan rám mosolygott.
- Apa! Az életem egy hullámvasút... Egyszer fent, egyszer lent! Ha van valami jó azt tuti elrontom valamivel, ami rossz!- kezdtem bele a monológomba és innentől kezdve elmeséltem mindent A-tól Z-ig. Apám csak figyelmesen hallgatott, mikor befejeztem pár percig maga elé nézett.
- Rachel! Az élet mindig nehéz döntések elé állít. Az, hogy most Caroline-nal volt egy kis négyzeteltérésetek, az egy dolog ilyen mindig lesz köztetek hiszen testvérek vagytok volt már durvább veszekedésetek is.- emlékezett vissza.
- Na és melyik?- kérdeztem.
- Emlékszel még arra a mackóra? Hogy is hívják?- tanakodott.
- Duffy.- mosolyogtam.
- Látod ott azon a kis mackón órákig veszekedtetek és több napig nem szóltatok egymáshoz. A fiúkkal kapcsolatba pedig te döntesz. De, amint mesélted egyik se valami komoly, hisz alig tudsz róluk valamit! Ismerd meg őket jobban!- szeretem apu tanácsait, mivel állandóan elgondolkodtatnak.
- Köszi Apa!- öleltem meg, ő egy puszit nyomott a fejemre és kiment a szobámból.
Az apával való beszélgetés sok mindenről elgondolkodtatott. Végül egy csomó meghatározás született meg bennem. Az elsőt meg is kellett tennem, a tovább lépéshez, így elővettem a telefonom és tárcsáztam Zaynt.
- Szia Ray! De rég hallottam felőled, hogy vagy?- szólt bele vidáman.
- Zayn találkozhatnánk a Big Ben-nél fél óra múlva? Fontos lenne...
- Rendben fél óra múlva! Szia!
- Szia!- kinyomtam a telefont és azonnal lefutottam a kocsimig.
Beszálltam a járműmbe és már is nyomtam a gázt. Egy olyan 15 perc alatt már a találka helyszínénél jártam. Úgy voltam vele, hogy kiszállok a kocsiból és sétálok egyet, addig is összeszedem a gondolataimat... Már 10 perce biztos sétáltam, amikor valaki betakarta a szemem és megcsókolt...Ilyenkor nagyon idiótának érzem magam...
- Raaay Ban a Big Ben-nél....Milyen megható!- "könnyezte" meg és közben egyik kezével átkarolt.
- Zayn...- csóváltam a fejem.
- Amúgy miért hívtál?- mosolygott.
- Ez most komoly lesz nagyon, kérlek ne haragudj rám. Te nagyon fontos vagy nekem! De amennyire fontos vagy, annyira nem is ismerlek! És nem akarlak bántani, szerintem nem is fair veled szemben, hogy a haverod megcsókol engem a parkban...És te erről semmit nem tudsz.. Én nem akartam, meg szerintem ő sem csak a hév. Rá se haragudj Zayn. Te a világ legjobb sráca vagy, és hidd el még most is szidom magam, de engem nem érdemelsz meg! Perrie viszont igen, talán jobban, mint én valaha...- mondtam el a monológomat és éreztem egy kisebb gombócot a torkomba, Zayn csak nézett rám. Én folytattam.- Azt is megértem, ha soha nem akarsz engem már látni, hidd el én se magam... - folytattam volna tovább, de Zayn belém fojtotta a szót, azzal, hogy befogta a számat és megölelt.
- Ray nem gondoltam volna, de te vagy a legklasszabb csaj!- én elég furán nézhettem rá, mivel felnevetett.- Pont ezen gondolkodtam, hogy alig alig ismerjük egymást, és tényleg jobbak lennénk barátoknak, helyesbítek legjobb barátoknak! Túl fontos vagy nekem!- ránéztem ő is rám én meg nem tudom miért vagyok ilyen érzékeny mostanság, de sírva megöleltem Zayn-t.
- Akkor barátok?- mosolyogtam rá.
- A legjobbak!-kacsintott.
- De attól még nem árulod el senkinek az imént történt érzékeny pillanatokat, mert akkor nem állok jót magamért!- fenyegettem, amin ő csak nevetett.
Zaynnel egész jól elbeszélgettük az időt, míg végül 18.00 lett, így vissza felé indultunk, ahol a kocsim volt.
- Eljössz a buliba, ugye?- mosolygott.
- El, ha lesz partnered!- kacsintottam.
- Jó. Hmm... Van is egy személy...
- Remélem P-vel kezdődik a neve és "errie"-vel végződik...
- Reméljük.- mosolygott.
- Ugye nem haragszol rám?- néztem rá.
- Nem.- mosolygott.
- Hát akkor szia Zayn!- öleltem meg és beszáltam a kocsiba.
- Viszlát Ray Ban! - integetett, amin én csak nevettem.
Amint hazaértem felmentem a twitteremre, amit már vagy 2 hete meg se néztem... Bekövetett az összes fiú plusz még vagy kétezer ember, akik a "bemutatkozásuk" alapján a fiúk rajongói...Azt tudtam, hogy híresek, de, hogy ennyire és engem ezért miért is kell bekövetni? Vajon mi a neve a fiúk bandájának?
@RachelShelley: Ez a nap is eltelt, érdekes, hogy az ember hangulata óráról órára változik...Köszönöm @zaynmalik! Remélem legközelebb úgy találkozunk, ahogy megbeszéltük! ;)xxMosolyogva csuktam le a laptopom fedelét, lehet, hogy tényleg így kellett ennek lennie vagy később meg fogom bánni? Nem tudom, de ezentúl változtatni fogok az életemen!
nagyon jó <3 várom a kővi részt <3
VálaszTörlésnagyon jó. ma találtam rá a blogodra és el is olvastam az összes részt :))) remélem hamar jön a kövi rész mert kiváncsi vagyok hogy mi lesz ebböl a car-niall dologbol. <3
VálaszTörléshuu nagyon tetszik a blogod!:) az elején egy szerintem kicsit túl erőszakosok és bunkók voltak a lányok de jó látni ahogyan az ő karakterük is fejlődik:) jol fel van építve az egész! grat!:) remélem hamrosan lesz új rész!:)
VálaszTörlésKövit minél előbb! :))imádom ezt a blogot!:D
VálaszTörlés