~12. rész

" Rachel Shelley vagyok a sminkes!- mosolyogtam. "

*Rachel szemszöge

Gyorsan leléptem Maya-val, minél messzebb Harry-től. Mégis mi ütött belém? Ez nem én vagyok... Na mindegy csak reménykedek benne, hogy ha Harry kocsival van, akkor nem erre jött, mert akkor magyarázkodhatnák, mivel gondolom, most meg akar keresni, hogy miért léptem le... De ezt én megakadályozom...

Úgy futottam Maya-val, ahogy csak tudtam.. Egy óra múlva haza is értünk. Lefektettem a nagyon is kómás húgomat és én is megfürödtem és pizsamában nyomultam a házban.  Végül végső elkeseredésemben felmentem a szobámba Harry Potter 6-ot befejezni. Abban a nyugis fél órában, amíg olvastam a HP6-ot csak a saját gondolataimat hallottam, és ezt a relaxációs álláspontomat az én drága testvérkém ugyanis a szó szoros értelmében kitépte az ajtómat.
-Mi van?-mondtam fel sem nézve rá.
-Ray..gáz van! Azt hiszem beleestem Niall Horanba!- lihegte el nekem egy szuszra.
- Mi van?- ismételtem meg még egyszer, de most a csodálkozástól.
- Rachel!- rivallt rám.
- Jól van na. Most mit csináljak? Örülök! Legyetek boldogok!- intettem le, mert már csak egy oldal volt hátra a Harry Potter 6. részének végétől. 
- Kösz.- hajtotta le a fejét és szerintem elkezdett sírni.. Jaj ne már!
- Caaaaar! Gyere ide.- Caroline-nak sem kellett kétszer mondani máris az ágyamon termett. Én jófej testvérként átöleltem és vagy négy órán keresztül a pasik, szerelem és a többi dolgot elemeztük ki.

Reggel, arra keltem, hogy csörög a telefonom. A kijelzőn Harry neve állt. -Honnan tudja ez a számom?-jöttek sorjába magamtól ezek a kérdések. A végén nem vettem fel, sőt most jobban mérges voltam a világra mint tegnap, nem elég a tegnap történt dolgok, még fel is ébresztett hajnali 5-kor, de ha még a mellettem alvó Car-t is felébreszti én ha találkozok Harolddal komolyan mondom most már tényleg leütöm! De mákos a srác Car nem ébredt fel. Így úgy döntöttem én viszont felöltözök. És bemegyek a munkahelyre. Igaz, hogy akkor Car-nek is jönnie kell, de ez most a legkevésbé sem zavart. Majd ha felébredt úgy is hív és akkor be jön dolgozni. Először mindig sminkelni kell szóval... Így felvettem egy egybe ruhát, ami felül kék alul krémszínű, hozzá pedig egy kék magassarkút és nem érdekel, hogy magas vagyok! A munkahelyre szeretem, ha csinosan vagyok kiöltözve nem tudom miért, szerintem ezzel is megtisztelem a munkát... Vagy nem tudom.

Gyorsan kifésültem a hajam, fogat mostam, és egy kis minimális smink, ami egy szempillaspirálból, korrektorból és alapozóból áll. Aztán egy cetlire írva, hogy munkába vagyok, kiléptem az ajtón és a kocsimhoz siettem, ugyanis eléggé hideg volt még fél hatkor. Út közben megálltam egy Starbucks-nál és vettem magamnak egy Frappuccino-t. Olyan 7 óra körül értem be a studióba, ahol mindenki nagy örömmel fogadott, amit igazából nem értek. Odamentem a saját kis faszekrényemhez, ami kékre volt festve és szép betűkkel a nevem volt "ráfestve".  Kinyitottam a szekrényt és kivettem belőle egy mappát, meg egy dossziét. Majd odamentem a "sminkszoba"-hoz, ami tulajdonképpen egy kisebb tér a stúdióból, amit egy paraván választ el a fotórészlegtől. Ott nekem van saját asztalom. Oda leraktam a mappákat meg a Frappuccinom és a beosztást kezdtem el nézegetni. Egy olyan fél óra múlva jön egy Dannielle nevű lány. Őt követ egy Eleanor...hmm szép név! A többi embert nem tudtam megnézni, mert megjött az a bizonyos Danielle.

- Jó reggelt!- köszöntem neki, mire idenézett. Valószínűleg azt hitte, hogy ő érkezett meg elsőnek.

- Öhm.. Szia!-mosolygott rám.

- Rachel Shelley vagyok a sminkes!- mosolyogtam.

- Danielle Peazer, a modell?!- nevetett fel.

- Te modell vagy? Én azt hittem táncos, csak mert a beosztáson azt írták és...- mondtam volna tovább, de ő leállított.

- Ami azt illeti én táncos vagyok, de kell pár portfólió.- mosolygott.

- Gyere akkor megcsinálom a sminkedet, és mire mi végzünk megjön a stylist és a sminkes is.- invitáltam oda az egyik székhez és elkezdtem alkotni.

Hiába a dolgozunk a Vogue magazinnál, attól még külön fotózások is vannak ezért van itt Danielle is... Mármint gondolom. Mondom lehet, hogy egy sztár ő is  vagy mit tudom én, csak mondja, hogy ne kezdjek el sikítozni. Tudom is én. Nem vagyok nagyon benne ebben a zeneiparban, és nem is akarok benne lenni. Én csak a partyzene meg a 90'es évek zenei irányzatai jönnek be.

Egy olyan bő 1 óra múlva készen lett Danielle, azért ilyen lassan mert közben én ébredeztem és ő is, meg valljuk be kicsit húztam is az időt, hogy Car is be tudjon érni fotózásra. De aztán csak beesett így Danielle ment a fodrászhoz, a stylisthoz majd a tesómhoz.

Aztán jött nekem Eleanor.

- Szia te vagy bizonyára Eleanor! Én vagyok Rachel a sminkes.

- Igen.-mosolygott, elég szimpatikus lánynak tűnik.

Őt is elkezdtem sminkelni és szerintem ismerik egymást ezzel a Danielle-vel, mivel miután végeztek a fotók készítésével és én még sminkeltem Eleanort, Danielle is odajött hozzánk és elkezdtek beszélgetni. 

Minden tök jó volt, egészen addig, míg valaki át nem ölelte a derekam.

- Whááá.-sikítottam fel, és majdnem elrontottam Eleanro sminkjét. Megfordultam és kit látnak szemeim Louis-t.

- Louis te mi a jó francot keresel itt?!- ordibáltam, mire Eleanor is kérdőn nézett rá.

- Az titok!-kacsintott.- Amúgy meg jöttem fotózásra, meg a barátnőmet meglátogatni.- mosolygott.

- He? Milyen barátnődet? Neked van barátnőd? Szegény.. Már bocsi nem azért szeretlek Lou. Csak néha elviselhetetlen vagy.- szólt közbe Car is.

- Hát Eleanort!- csókolta meg Louis az említettet.

- Neee!- ordítottam, mire kérdőn néztek rám.- Eleanor sminkjét elkened te hülyee!- ordibáltam.

- Oké.- állt félre Lou. Közben észrevettem, hogy egy számomra ismeretlen srác is nyálcserézik Daniellel. Mi van itt?

- Na Eleanor mehetsz tovább, kész is vagy! Hajrá a képekhez!- kacsintottam.- És most titeket miért is kell kimázolni? Miért is vagytok fotózáson?- fordultam a fiúk felé. Car már nem volt ott, mivel elment venni chipset. Én meg míg vártam a fiúk válaszát iszogattam a Frappuccinom.

- Nem tudod?- kérdezte döbbenten Niall.

- Mit?-kontráztam.

- Caroline nem mondta?- kérdezte Zayn.

- Mit?- ismételtem.

- Ahj basszus... Rachel mi egy világhírű banda vagyunk!- fakadt ki Harry. Mire én kiköptem a Frappuccinot, de szerencsére egyiket sem találtam el és elkezdtem röhögni.

- Mi? Ez jó vicc. Hahaha..- röhögtem.

- Ray... Ez igaz!- mondta Lou, mire végig néztem mindenkin és mindenkinek halál komoly feje volt. Én meg rántottam a vállam és ennyit mondtam.

- Na most már komolyan még hány hírességet szán nekem a sors?- röhögve mondtam ezt is.

- Csak ennyi?-förmedt rám Harry.- Semmi püffölés vagy valami? Ja hát persze Conor Maynard barátnőjének ez nem újdonság.- gúnyolódott, de nem figyeltem rá.

Aztán az idő telt múlt, és megcsináltam a fiúk arcát, Car őket is lefotózta, eközben megismertem Liam-et is. Már olyan négy óra körül járhatott az idő és már volt itt két nemzetközi modell is. Ők voltak az utolsók a mai napon és a nap folyamán az is kiderült, hogy holnap szabadnapunk lesz. Ezzel a tudattal mentem haza, és raktam rendet a házban.